2012. március 29., csütörtök

Mi az a gyepszellőztetés és a gyeplazítás?


Miért kell ez?
Tavaszra a föld felületén egy filcszerű réteg képződik, természetesen nem igazi filcről van szó, hanem a fűnyírás után rendszeresen a talajon hagyott fűzúzalékból, különböző elhalt növényrészekből álló szövedékről,  amely az egész földfelületet beboríthatja a gyep alatt. Ez a téli filc kártékony, szivacsszerűen magába szívja a nedvességet, a réteg alacsony pH-ú, s mintegy szigetelőrétegként megakadályozza, hogy a víz, a levegő és a tápanyag a földbe juthasson. A  téli időszakban a fű növekedése leáll, a fényszegény és nedves évszak a legideálisabb életfeltételeket biztosítja a mohaféléknek, amelyek gyorsan elszaporodnak. Ha a felhalmozódás nagyobb, mint a természetes lebomlási folyamat, rövid idő alatt egy vastag tőzegszerű réteg is kialakulhat.
Ha szeretnéd, hogy a gyep erős és egészséges legyen, mindjárt tavasszal a növekedési fázis legelején meg kell szabadítanod a füvet a szár tövénél fojtogató téli filctől, ezt a munkamozzanatot gyepszellőztetéssel vagy még inkább, gyeplazítással éred el.

Mi történik, ha nem teszem?
Ha nem avatkozunk be, kialakulhat egy olyan helyzet, amely a moha elterjedését nagymértékben segíti és néhány éven belül gyepfelületedet „felszámolja”. Kedvezőtlen körülmények között évente 1 cm filcréteg is létrejöhet. 1 cm vastagságig nem ad okot aggodalomra, mert kedvező hatásai is érvényesülhetnek, 1 cm en felüli növekvő rétege azonban akár 20 l /m2 öntözővizet is képes megkötni és a víz talajba jutását megakadályozni, ami nyáron roppant káros. A fű gyökere oda törekszik, ahol a víz és a tápanyagok könnyebben elérhetőek, ezért a gyökérzet a föld közvetlen felületénél alakul ki, ahelyett, hogy a föld mélyebb rétegei felé igyekezne.

Miért baj ez?
A filcréteg részben lezárja a talajt, kirekesztve a levegőt, a fényt és a nedvességet, másrészt a vizet magába szívja és tartja. A fű gyökere természetesen a nedvességet keresi, és a felszín közelében ezt a moharéteget hálózza be, nem hatol le mélyre a talajba.
Később ez azt eredményezi, hogy a föld mélyebb rétegeiben lévő vizet nem tudja felszívni, és a szárazabb nyári periódusokban elpusztul a növény. A kikopott területeken az igénytelenebb gyomnövények könnyen megtelepszenek. A filcréteg más módon is árthat füvünknek, a talaj közelében egy rothadó közeg alakul ki, amely különböző gombabetegségeknek és fertőző vírusbetegségeknek lehet okozója.

Gyepszellőztetésen azt értjük, amikor erősen elfilcesedett gyepet gyepszellőztető célgéppel (általában forgó, rugós, drótkarmok segítségével), megszabadítjuk a felhalmozódott gyepfilc rétegtől. Egy jól sikerült gyepszellőztetéssel 1 kg/ m2 gyepfilcet is eltávolíthatunk erősen elfilcesedett gyepünkből. Gyepszellőzetés legkedvezőbb időpontja, tavasz illetve kora ősz. Csak akkor lássunk neki, ha a fűszálak szárazak! Nyáron kerüljük a gyepszellőztetést, a vitalizáló növény megsínyli a beavatkozást!


Kézi gyepszellőztetővel csak azokat a részeket munkáljuk meg, amelyekhez a gép már végképpen nem fér oda, használata borzasztóan fárasztó és nem is annyira hatékony. Erősen elfilcesedett területen csak megismételt gyepszellőztetéssel, lehet a kívánt eredményt elérni. Ehhez a művelethez már lehet, hogy a karmos gyepszellőztető már nem elégséges, inkább forgókéses gyeplazító gép szükséges.
A gyeplazító gép elvégzi a szellőztetés munkáját, de annál többet is, a talajba is belemar, így a nyiladékot nem csak a felszínen, hanem a felszín alatt is biztosítja. Az elhalt, de le nem bomlott gyökér és szártő maradványokat is felszínre dobja, szinte megtisztítja a gyökérzónát.
Kifejezetten káros hatású a gyepszellőztetés és a gyeplazítás abban az esetben, ha a gyep beteg. A gyepbetegségek jó része a szártöveket és a gyökérnyakakat támadja meg, amelynek okán a növény a fizikai behatást nem tudja elviselni. Ilyen esetben a beavatkozás után drámai növénypusztulással kell számolnunk. Sajnos a betegségek kezdeti szakaszában lévő pázsitok esetében is, gyors leromlás jelentkezhet gyeplazítás után, mert a gyepápoló gépek a fertőzést széthordják. Ezért a gyepszellőztetést és a gyeplazítást mindig betegség kontroll előzze meg! A gyeplazítógép az egyik leghasznosabb, mással nem helyettesíthető pázsitápoló, gyepgondozó berendezés, használata nagy gyakorlatot kíván és a gép is drága, de a Pázsit Doktor® vállalkozások mindegyike olyan áron áll rendelkezésedre, hogy véleményem szerint boldogan döntesz úgy, hogy nem Te vállalod. 


Bárány László
Pázsit Doktor





2012. március 15., csütörtök


Foltos a gyepem, mit tegyek?

Gyönyörű, egyenletes élénk üde világos vagy mély smaragdzöld az a pázsit, amely vágyainkban feltűnik. Valójában a zöld gyep a kertben az egyensúlyt, az egészséget sugallja. A növények, így a gyep is, ha gyengélkedik színváltozással, színehagyottsággal, foltosodással jelzi, baj van. Az első jelzés után, ha nem avatkozunk be, továbbiakat is megtapasztalunk, a fű elveszti rugalmasságát, tömöttségét, ritkul, elfekszik, végül elhal.

A jelenség inkább gyakori, mint különleges, okait kutatva kettős:

Legjellemzőbbek az élettani okok. A gyep öregedése is a telepítéssel kezdődik, fajtajellegtől meghatározottan 3-12 év a várható élettartam.
Az „diszkont” minőségű fűmagkeverékek alkotói, nagy részben korán halnak. Az élettani okokra visszavezethető foltok, színváltozások leromlások általában a telepítés utáni harmadik évben szembeötlők.

Az egyoldalúan vagy egyáltalán nem táplált gyepek ennyi idő alatt felélik tartalékaikat, és satnyulni kezdenek. A leromlás önmagában is előidézhet foltokat a füvön, mert a talaj tápanyageloszlása általában nem egyenletes.

A leromlott állapotú füvek jellemzője a színehagyott folt, illetve a piszkos zöld folt. Az első stációt a különböző hiánybetegségek tünetei követik, melyek az előzőekhez még rózsaszín, narancs és a barna árnyalatait is hozhatják. A következő állomás a betegség szimptómák (tünetek) okozta foltok a füvön, melyek már igen széles színskálán mozognak jellemzőek, az un.  „szárazulatos” foltok, melyek szalmás sárgult, illetve barna színűek, extrém vörös is jelentkezhet. A tünetek lehetnek levélvégi és teljes levéllemez elszíneződésűek is. Állati eredetű vagy talajlakó gombák által termelt nitrogén okán tolult haragoszöld foltok vagy körök is jelentkezhetnek.



A képet tarkíthatják a nyálkás, vattapamacs-szerű, vagy ragacsos esetleg rozsdás képletek, melyek mind előrehaladott gombabetegségekre utalnak.
A határozott mértani formák, sávok általában emberi tevékenységre vezethetők vissza, a határozatlan rajzolatok, körök betegség eredetűek.    

Mi Pázsit Doktorok, úgy véljük a gyepbetegségek zöme megbomlott egyensúlyi állapotot következménye. Ha megszüntetjük a betegség okozó tényezőit, az egészség helyreáll. Természetesen az előrehaladott beteg gyepet gyógyítani is szükséges. Tekintettel a gyepbetegségek sokféleségére a helyes diagnózis felállítása, minden gyógyítás alapja. 

Ne kísérletezz, jobb, ha szakembert hívsz! 
     

Bárány László
Pázsit Doktor